Eredet

A boxer k�zvetlen elõdjek�nt sz�m�t a kis ill. Brabanter Bullenbeisser. A Bullenbeisser teny�szt�se akkoriban nagyobb r�szt a vad�szok kez�ben nyugodott, ez a fajta a vad�szt szolg�lta. Az õ feladata volt, hogy �ld�zõkutyak�nt a vadat befogja �s helyben tartsa a vad�sz �rkezt�ig �s a zs�km�ny elejt�s�ig. Ehhez a feladathoz a kuty�nak lehetõleg sz�les pof�ra, sz�les fogazattal volt sz�ks�ge, a biztos harap�s �s a biztos fog�s �rdek�ben. Az �sszes Bullenbeisser ezzel a jellemzõvel rendelkezett, a legt�bb r�termett volt feladata elv�gz�s�re �s �gy a tov�bbteny�szt�sre is.
�gy kialakult egy fajtakiv�laszt�s �s elõt�rt egy sz�lespof�j� kutya erõsen pisze orral.

Standard

�ltal�nos megjelen�si k�p
A boxer k�z�ptermetû, sima szõrû, z�m�k kutya, amely r�vid n�gyzetes testtel �s erõs csontozattal rendelkezik. Izomzata sz�raz, erõteljesen kifejlett �s plasztikusan kiemelkedõ. Mozg�sa �l�nk, erõteljes �s nemes. A boxer sem esetlen, sem neh�zkes, sem k�nnyû, sem szellõs testû nem lehet.

Fontos m�retar�nyok
a) A t�rzs hossza : marmagass�g.
A t�rzs n�gyzetes, azaz a hat�rol� vonalak, vagyis egy v�zszintes vonal a h�tat �s egy-egy f�ggõleges vonal a sz�gycs�csot ill. az �lõcsont ki�ll� r�sz�t �rintve n�gyzetet alkotnak.
b) Mellm�lys�g : marmagass�g.
A mell a k�ny�kmagass�gig �r. A mellm�lys�g a marmagass�g fele.
c) Az orrnyereg hossza:
A felsõ fej hossz�hoz k�pest az ar�ny 1 : 2 (az orrcs�cst�l a belsõ szemz�gig ill. a belsõ szemzugt�l a nyakszirtcsontig).

Viselked�s �s jellem
A boxernek erõs idegzetûnek(L�n�ra, ez nem igaz :)), �ntudatosnak, nyugodtnak �s kiegyens�lyozottnak kell lennie. L�nye a legnagyobb fontoss�ggal b�r �s a leggondosabb b�n�sm�dot ig�nyli. A gazd�j�val �s az eg�sz h�zzal szemben tanus�tott ragaszkod�sa �s hûs�ge, õrzõ-v�dõk�nt mutatott �bers�ge �s rettenthetetlen b�tors�ga (b�tors�g :) mikor vihar van odaj�n hozz�m �s remeg szeg�ny) r�g�ta h�res: �rtalmatlan a csal�dban, de bizalmatlan idegenekkel szemben, j�t�k k�zben derûs, bar�ts�gos v�rm�rs�kletû, de komoly helyzetben nem ismer f�lelmet. Az al�rendelts�gre val� hajland�s�g�nak, vakmerõs�g�nek �s b�tors�g�nak, term�szetes kem�nys�g�nek �s szagl�s�nak k�sz�nhetõen k�nnyen k�pezhetõ ki. Ig�nytelens�ge �s tisztas�ga miatt egyform�n kellemes �s �rt�kes a csal�dban �rzõ-v�dõ vagy munkakutyak�nt. Jelleme becs�letes, nem hamis �s alattomos, elõrehaladott kor�ban sem.
Hib�k: agresszivit�s, rosszindulat, alattomoss�g, megb�zhatatlans�g, alacsony v�rm�rs�klet, gy�vas�g. (akkor L�na hib�s, de csak a gy�vas�g ter�n)

Fej
A boxer jelleg�t a feje hat�rozza meg, a testhez k�pest ar�nyos m�retûnek kell lennie, sem k�nnyû, sem neh�z nem lehet. A fangja lehetõleg sz�les �s hatalmas legyen. A fej sz�ps�g�t a fang �s a felsõ fej k�z�tti harmonikus m�retar�nya hat�rozza meg. F�ggetlen�l att�l, hogy a fejet milyen ir�nyb�l is szeml�lj�k, ak�r szembõl, ak�r fel�lrõl, ak�r oldalr�l, a fangnak minden esetben megfelelõ ar�nyban kell lennie a felsõ fejhez k�pest, azaz sohasem tûnhet t�l kicsinek. Sz�raznak, teh�t redõmentesnek kell lennie. Term�szetszerûleg k�pzõdnek ugyan redõk a felsõ fejr�szen a f�lek hegyez�sekor vagy, ha a f�let nem v�gt�k vissza, �gy fokozott figyelem eset�n. Az orrgy�ktõl k�toldalt lefel� fut� r�ncok mind�g k�rvonalaz�dnak. A s�t�t sz�nû maszk a fang ter�let�re korl�toz�dik �s a fej sz�n�tõl egy�rtelmûen el kell k�l�n�lnie annak �rdek�ben, hogy az arc ne tûnj�n s�t�tnek.
Koponya: A felsõ fej lehetõleg karcs� �s sz�gletes legyen. Enyh�n �velt, sem g�mb�lyû r�vid, sem lapos �s nem t�l sz�les.A homlokbar�zda csak gyeng�n k�rvonalazott, k�l�n�sen a szeme k�z�tt nem lehet t�lzottan m�ly.
Stop: A homlok egy�rtelmû kiugr�st k�pez az orrgy�kh�z k�pest. Az orrgy�k nem lehet bulldogszerûen a homlokba be�gyaz�dva, de apadt sem lehet.
Pofa: A pof�k az erõteljes �llkapocsnak megfelelõen fejlettek, an�lk�l azonban, hogy hangs�lyozottan kiemelkedn�nek. Ink�bb enyhe �vel�ssel csatlakoznak a fanghoz.
Fang: A fang erõteljesen kialakult a h�rom t�rdimenzi�ban, teh�t sem spicces, sem keskeny, sem r�vid, sem lapos nem lehet. Alakj�t befoly�solja a) az �llkapcsok form�ja, b) a szemfogak elhelyezked�se �s c) az ajkak milyens�ge. A szemfogaknak egym�shoz k�pest min�l messzebb kell elhelyezkedni�k �s el�g hossz�aknak kell lenni�k, melynek k�sz�nhetõen a fang el�lsõ fel�lete sz�less�, szinte n�gyzetess� v�lik �s az orrgy�kkel tompa sz�get k�pez. El�l a felsõ ajaksz�l az als� ajaksz�len helyezkedik el. Az als� �llkapocs felfel� �velt r�sze �s az als� ajak, azaz az �ll, felt�nõen nem ny�lhat t�l elõre a felsõ ajakon, m�g kev�sb� tûnhet el azonban az alatt, ellenkezõleg, �gy, elõr�l, mint oldalr�l jellegzetes k�pet kell mutatnia. A fang �s az als� �llkapocs metszõfogai �sszez�rt fang eset�n sem lehetnek l�that�ak, mint ahogy z�rt fang eset�n a boxer nyelve sem l�tsz�dhat. A felsõ ajakr�s j�l l�that�.

Ajkak: Az ajkak teszik teljess� a fang alakj�t A felsõ ajak vastag �s duzzadt, kit�lti azt az �reget, amely a hosszabb als� �llkapocs miatt keletkezik, mik�zben az als� �llkapocs metszõfogain nyugszik.
Orr: Az orr sz�les �s fekete, enyh�n pisze, sz�les orrlyukakkal. Az orr cs�csa kiss� magasabban helyezkedik el, mint az orrgy�k.
Fogazat: Az als� �llkapocs t�lny�lik a felsõ �llkapcson �s enyh�n felfel� �velt. A kutya elõreharap. A felsõ �llkapocs sz�lesen indul ki a felsõ fejbõl �s elõrefel� csak kism�rt�kben cs�kken. A fogazat erõteljes �s eg�szs�ges. A metszõfogak egyenes vonal ment�n min�l szab�lyosabban helyezkednek el. A szemfogak t�vol helyezkednek el egym�st�l �s megfelelõ m�rettel rendelkeznek.
Szem: A s�t�t szem nem lehet sem t�l kicsi, sem kiugr� ill. m�lyen �lõ. A kifejez�s energi�r�l �s intelligenci�r�l tanuskodik, nem lehet fenyegetõ vagy sz�r�s. A szemh�jsz�leknek s�t�tsz�nûeknek kell lenni�k.
F�l: Magasan tûz�tt, hegyesre v�gott, m�rs�kelten hossz� �s f�ggõleges elhelyezked�sû, indul�skor nem t�l sz�les. A nem visszav�gott f�l m�rete megfelelõ, ink�bb kicsi mint nagy, v�kony tapint�s�; egym�shoz k�pest t�vol elhelyezkedõ, a felsõ fej legmagasabb pontj�n oldalt tûz�tt, nyugalmi helyzetben a pof�n nyugszanak. Amikor a kutya figyel, a f�leknek egy�rtelmû redõvel elõre kell esni�k.
Hib�k: Hi�nyoss�gok a nemess�g �s a kifejez�s tekintet�ben, s�t�t arckifejez�s, pincsi - vagy bulldogfej, tajt�kz�s, fogak vagy a nyelv mutat�sa, t�l spicces vagy t�l k�nnyû fang, visszaesõ orrnyereg, bõr - vagy fel�ll� orr, vil�gos p�ffedt orr, �gynevezett ragadoz�mad�r - szem, nem �tszinezett tart�bõr, rosszul v�gott f�l: lebegõ, f�lig �ll� vagy fel�ll� f�l, r�zsaf�l, ferde als� �llkapocs, ferde fogsor, hib�s fogkioszt�s, gyenge fogak, betegs�g k�vetkezt�ben alkalmatlan fogazat.

Nyak
A felsõ vonal eleg�ns �vvel fut a tark� kifejezetten megjel�lt kezdet�tõl a marig.
Megfelelõ hossz�s�g�nak, kereknek, erõteljesnek, izmosnak �s sz�raznak kell lennie.
Hib�k: R�vid, vastag, lebegõ g�gebõr.

Mellsõ r�sz
Szembõl n�zve az el�lsõ l�baknak egyenesnek, egym�shoz viszony�tva p�rhuzamosnak �s erõs csontozat�aknak kell lenni�k.
V�ll: Hossz�, �s ferde, szorosan csatlakozik a t�rzzsel, ne legyen t�l izmos.
Felsõ kar: Hossz�, a lapock�hoz k�pest der�ksz�get k�pez.
K�ny�k: Ne nyom�djon a mellkashoz sem erõsen, sem el�ll� ne legyen.
Als� kar: F�ggõleges, hossz� �s sz�raz izomzat�.
Mellsõl�btõ-�z�let: Erõteljes, egy�rtelmûen jel�lt, de nem t�lzottan ki�ll�.
Mellsõ l�bk�z�p: R�vid, szinte f�ggõlegesen helyezkedik el a talajhoz k�pest.
Mancs: Kicsi, kerek, z�rt, vastagon p�rn�zott, kem�ny talppal.
Hib�k: "francia �ll�s", laza v�ll, laza k�ny�k, gyenge mellsõl�btõ-iz�let, ny�lmancsok, lapos, terpesztett mancsok.

T�rzs
N�gyzetes: A t�rzs z�m�k, egyenes l�bakon nyugszik.
Mar: Legyen megfelelõen megjel�lt.
H�t: Legyen az �gy�kkal egy�tt r�vid, feszes, egyenes, sz�les �s erõs izomzat�.
Far: Enyhe es�sû, lapos �vel�sû �s sz�les. A medence hossz� �s fõleg a szuk�kn�l sz�les.
Mellkas: M�ly, a k�ny�kig �rõ. A mell m�lys�ge a marmagass�g fele. J�l kialakult mell. A bord�k j� �vel�sûek, de nem hord�szerûen kerekek, messze h�trany�l�ak.
Als� vonal: Eleg�ns lend�lettel h�z�dik h�tra. R�vid feszes l�gy�k, enyh�n felh�zva.
Hiba: T�l sz�les �s alacsony sz�gy, l�d� t�rzs, pontyh�t, l�g� h�t, sov�ny h�t, hossz� keskeny, erõsen bes�llyedt �gy�k, gyenge kapcsolat a farral, �velt �gy�kr�sz, leesõ far, szûk medence, l�g� has, �reges �gy�k.

H�ts� r�sz
Rendk�v�l izmos, az izomzat sziklakem�ny �s igen plasztikusan kiemelkedõ. A h�ts� l�bak h�tulr�l n�zve egyenesek.
Felsõ comb: Hossz� �s sz�les. A cs�põ - �s t�rdiz�leti sz�g min�l tomp�bb.
T�rd: Alaphelyzetben olym�rt�kben ny�ljon elõre, hogy a cs�põdudort�l a talajra fektetett f�ggõlegest m�g �rintse.
Als� comb: Nagyon izmos.
Ugr��z�let: Erõteljes, kifejezett megjel�l�sû, de nem felduzzadt. Kb. 140 fokos sz�gû.
H�ts� l�bk�z�p: R�vid, a talajhoz k�pest enyhe (95-100 fokos sz�gû) lejt�ssel.
Mancs: A mellsõ mancsn�l kiss� hosszabb. Z�rt, vastagon p�rn�zott, kem�ny talppal.
Hib�k: Gyenge izomzat. Kis vagy nagy sz�g�ll�s� h�ts� l�b. �-l�b, hord�l�b, lõcsl�b�s�g, szûk t�rdiz�let, korcskarom, ny�lmancs, lapos terpesztett mancs.

Farok
Farokkezdet ink�bb magas, mint m�ly, r�vidre v�gva �s felfel� hordva.
Hiba: M�ly kezdet.

L�bak/mozg�s
�l�nk, erõteljes �s nemes.
Hib�k: Kacs�z�s, nem szellõs, poroszk�l�s, merevs�g.

Bõr
Sz�raz, rugalmas, redõzetlen.

Szõrzet
R�vid, kem�ny, f�nyes �s testhez simul�.

Sz�n
S�rga vagy cs�kozott. A s�rga k�l�nb�zõ �rnyalatai fordulnak elõ a vil�goss�rg�t�l a s�t�t szarvasv�r�sig, de a k�zepes szinezetûek a legszebbek (= v�r�sess�rga). Fekete maszk. A cs�kozott v�ltozatok a fenti fokozatok szerinti s�rga alapon s�t�t vagy fekete, a bord�k ir�ny�ban elhelyezkedõ cs�koz�s�ak. Az alapsz�nnek �s a cs�koz�snak egym�st�l vil�gosan el kell k�l�n�lni. A feh�r jegyeket nem kell alapvetõen kiz�rni, ezek igen sz�pek lehetnek.
Hib�k: A fangon t�lny�l� maszk. Egym�shoz t�l k�zel elhelyezkedõ vagy csak helyenk�nt felismerhetõ cs�kok. Piszkos alapsz�n. Egym�ssal keveredõ sz�nek. Nem tetszetõs feh�r jelek, mint pl. a teljesen vagy f�loldalasan feh�r fej. Elt�rõ sz�nek vagy olyanok, melyek alapsz�n�t egy harmadn�l nagyobb r�szben helyettes�ti feh�r.

M�ret
A mart�l a k�ny�k mellett a talajig m�rve.
Kan: 57 - 63 cm
Szuka: 53 - 59 cm

S�ly
Kan: 30 kg felett ( kb. 60 cm-es marmagass�g eset�n)
Szuka: kb. 25 kg (kb. 56 cm-es marmagass�g eset�n)

Nos ezt a le�r�st http://www.nemetboxer.hu/standard/boxer_standard.htm err�l az oldalr�l szedtem.

Most �n is le�rom r�viden az �n boxerem jellemz�s�t!

Nagyon szereti a gyerekeket, embereket sosem b�ntana, de m�s n�st�ny kuty�kkal nagyon harcias. Ha esztek sose adjatok a boxernek ev�s k�zben (m�s kuty�nak sem) mert egy igazi koldus v�lik bel�le.Tapasztalatbol mondom, de m�r err�l szerencs�re nagyj�bol siker�lt leszoktatni. �s az meg a m�sik hogy mikor n�zi az embert ev�s k�zben hatalmas ny�l bubor�kok jelennek meg a sz�ja cs�csk�n (EZ KOMOLY). Szeret j�tszani, de csak m�rt�kkel. Nem egy gazdis kutya, n�llunk a csak�d �sszes tagj��rt rajong. A boxer egy ide�lis csal�dtag egy olyan helyre ahol gyerekek is vannak.

�gy nagyj�b�l ennyit tudtam �rni, de ha eszmbe jut vmi �rok hozz�.